Az akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereket

G7 Beszélgetések

Egyelőre senki sem tudja, merre fog fejlődni az akkumulátorgyártás, mennyire szorosan kötődik az autóiparhoz – viszont új és dinamikusan változik, ezért a magyarországi megjelenése megrángatta a munkaerőpiacot. Több ezres szakember-igény jelentkezett hirtelen egy munkaerőhiányos területen, főleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és közép vállalatoktól – minderről Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

https://g7.hu/uploads/2023/10/2023_10_28_28_or_szabo_csaba.mp3

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar vegyiparnak további kihívásokkal is szembe kell néznie: lényegében egy kedvezőtlen gazdasági környezetben, az energiaválság mellett kell megtennie a szükséges lépéseket a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez. Erre mondják a szakembereknek, hogy a magyar vegyipar a “tökéletes vihar” állapotában van jelenleg.

Ahogy egyébként a globális vegyipar is, ugyanis a területen világelső Kína lassulása befékezte a szektort, ráadásul a második legnagyobb vegyipari szereplő, az EU lassabban tud reagálni az új helyzetre, mint az Egyesült Államok.

“Ennek ellenére Magyarországon nem volt a vegyiparban létszámcsökkenés, és úgy tűnik, hogy nem is lesz, mert a szakemberek várakozása szerint túl vagyunk a mélyponton, már idén, majd aztán jövőre lassú emelkedés jöhet”, mondta Szabó Csaba, aki szerint a szakemberhiány általános és hatalmas probléma.

Holtzer Péter és Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója (jobbra)

“Vegyészek, vegyészmérnökök, gépészmérnökök kellenének, nagy számban, ahogy például IT-szakemberekre is tízezres nagyságrendben lenne szükség.”

Ezek a természettudományos képzésekből kerülhetnek ki, ami viszont európai szinten és Magyarországon is visszaszorulóban van, egyre kevésbé divatos – összefüggésben az égető tanárhiánnyal és a tanárképzés népszerűtlenségével.

A természettudományos képzés már az alap oktatási szinteken hiányos, lényegében “már akkor elveszítjük a fiatalokat, amikor először érdemben találkoznak az iskolában kémiával, fizikával”.

A vállalatok ezért igyekeznek megjelenni minél alacsonyabb oktatási szinteken, minél több helyen, egy pályaorientációs programmal. “Ezt csinálja a szövetség is, de az út elején járunk még”, mondta Szabó.

Ehhez persze az is kellene, hogy Magyarországon megjelenjen az oktatásba való gazdasági befektetés igénye: Finnország és Dél-Korea példája azt mutatja, hogy ez pár évtized alatt jelentős megtérülést hoz egy országnak.

__

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [e-mail] címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Pálos Máté.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttakAz elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszerGloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.

The post Az akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereket first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.