Kevin Costner, az utolsó farmernadrágos "amerikai hős"

Régen minden jobb volt

Vannak olyan művészek, akik úgy képviselik a férfiasságot – legalábbis a heteronormatív, fehér, amerikai férfiasságot –, hogy úgy érezzük, elpusztíthatatlanok, gránitból faragták őket és állandóan kék farmert hordanak. Bruce Springsteen mellett Kevin Costner az, aki évtizedek óta stabil, bár kissé darabos személyiséget sugároz. Ő a jóarcú átlagember. Ő az a csávó, akivel szívesen meginnál egy sört, sőt még a slusszkulcsod is kint mered hagyni az asztalon, ha elmész a mosdóba. És egy rövid ideig tényleg ő volt „Hollywood hercege”.

Costner filmes karrierjének csúcsa viszonylag rövid intervallum volt – az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig –, de ezalatt két Oscar-díjat és egy sor százmilliós bevételű filmet hozott össze. Aztán a „Waterworld-Vízivilág” (1995) erős ütést vitt be, majd a „The Postman-A jövő hírnöke” (1997) teljesen kiütötte a szupersztárok sorából. Azóta is szorgalmasan dolgozik, változnak a karakterszerepei és a járművei, de a nagy pillanat elmúlt. Később is mindig megtalálta a módját, hogy visszatérjen, és színészként folyamatosan releváns és népszerű maradjon (néha csak a DVD-polcok, vagy hangsúlyosan az európai nézők számára) és rendezői karrierje idén folytatódott a „Horizont: Egy amerikai eposz” című film révén.

Ő már soha többé nem fogja megragadni a zeitgeistot; már sosem fog úgy hatni a közönség érzelmeire úgy, ahogy a „Baseball bikákban” (1988) vagy a „Baseball álmokban” (1989), de valószínűleg a legtöbb nézőnek még mindig pozitív véleménye van a színész-rendezőről. Talán azért is, mert igazából nehéz nem kedvelni Kevin Costnert. Jó arcnak tűnik. Az elmúlt években a legnagyobb sikert a „Yellowstone” (2018) című Taylor Sheridan-sorozattal érte el, amely célcsoportja az az idősebb demográfiai csoport, amely a „Farkasokkal táncoló” (1990) óta támogatja őt.

Costner fénykorának színészi eszköztárában a mély hit mellett olyan sebezhetőséget fogalmazott meg, ami miatt a férfiak szemébe is könnyek gyűlhetnek. Tisztesség, idealizmus, józan ész, alkotó szellem: Costner ezeket a tulajdonságokat változó lendülettel testesítette meg. Szerencsére nem vonzotta a politikai pálya, ritka nehéz dolga lett volna az ellenjelöltnek, ha valaha is fontolóra vette volna, hogy állami tisztségért induljon. Ha karrierje mérföldköveit nézzük, kiderül, hogy több gyöngyszemmel találkozunk, mint amennyire elsőre emlékeztünk. Hiba lenne alábecsülni egy ilyen eltökélt alkotót! Hollywood utolsó farmernadrágos "amerikai hőse", Kevin Costner legjobb filmjeiről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt