Kandungan disediakan oleh G7. Semua kandungan podcast termasuk episod, grafik dan perihalan podcast dimuat naik dan disediakan terus oleh G7 atau rakan kongsi platform podcast mereka. Jika anda percaya seseorang menggunakan karya berhak cipta anda tanpa kebenaran anda, anda boleh mengikuti proses yang digariskan di sini https://ms.player.fm/legal.
Player FM - Aplikasi Podcast
Pergi ke luar talian dengan aplikasi Player FM !

Tízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése óta

57:37
 
Kongsi
 

Manage episode 376491504 series 2530805
Kandungan disediakan oleh G7. Semua kandungan podcast termasuk episod, grafik dan perihalan podcast dimuat naik dan disediakan terus oleh G7 atau rakan kongsi platform podcast mereka. Jika anda percaya seseorang menggunakan karya berhak cipta anda tanpa kebenaran anda, anda boleh mengikuti proses yang digariskan di sini https://ms.player.fm/legal.

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amiót Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését. A szakemberek tömegesen hagyják el a területet, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt.

Az 1-es vonal Biatorbágy-Tata szakaszán korlátozni kellett a sebességet – felmerült, hogy miért nincs forrás a javítására?

Ahol nincsen 32 milliárd, ott tegyék le a lantot – azt hiszem ezt mondta a közlekedési miniszter. Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani.

– emelt ki egyet a sok nehezen érthető ellentmondás közül Vitézy Dávid korábbi BKK vezérigazgató, egykori közlekedési államtitkár.

https://g7.hu/uploads/2023/09/09_09_vitezy.mp3

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Nem lesz pénz vasútra

A kormányzat nem egy átmeneti állapotnak éli meg, hogy az uniós források elapadtak, hiszen a vasútfejlesztési teljes intézményrendszert leépítette.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), miközben a szakemberek többsége elhagyta a céget. Ugyanígy megszüntetésre került a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. (BFK), ahol az összes budapesti agglomerációs vasúti projektet előkészítették.

Miközben egész Európában a vasútfejlesztések egyre nőnek, a gazdasági növekedést és a klímaválságot is szeretnék ilyen projektekkel megoldani – ehhez pedig a magyar szakembereket is átveszik.

Magyarországon ezzel szemben a kormányzat a 35 éves koncessziós szerződés keretében a Mészáros Lőrinc-Szíjj László tulajdonában lévő tarsaságon keresztül a következő évtizedekben is ezermilliárdokat kíván autópályaépítésre költeni.

Vitézy Dávid szerint sikertörténet, hogy Magyarországon sikerült a gyorsforgalmi úthálózatot kiépíteni, de ennek továbbfejlesztése, különösen az M1-es és M7-es autópályák 2×3 sávosra bővítése már nem jó elképzelések – ennek alternatívája lehetne a vasút fejlesztése, különösen a tehergépjárművek sínekre terelése.

Lehetne több pénz vasútra

Nagy visszhangot kapott az autópályadíjak emelése – leginkább az M0-s fizetőssé tétele kapcsán a személyautóknak. Pedig ennek marginális bevételi hatása van, az éves várhatóan 150 milliárd forintos többlet alapvetően a tehergépjárművektől érkezik.

Ez a külső költség díjnak a megjelenése. A közúti tehergépjárműveknek nem csak a közutak fenntartását kell megfizetnie, (…) hanem az átalkuk okozott környezeti károkat is meg kell fizetni. (…) Ezt a pénzt azonban nem arra kellene fordítani, hogy még több autópályát építsünk.

– emelte ki Vitézy Dávid.

Rengeteg elmaradt fejlesztés van a vasúton, az infrastruktúra fejlesztésére pedig akár az autópályadíjak is forrást teremhetnének.

Hiányzó megrendelő

Magyarország egyedülálló Európában: nincs még egy ország, ahol csakis a központi kormányzat egyetlen állami cégtől rendelné meg a vasúti személyszállítást – ezt azzal lehet árnyalni, hogy a MÁV-Start mellett a Nyugat-Dunántúlon a GYSEV szolgáltat. Sőt, nem csak a vasút, de a busz is már a MÁV-Csoport része.

Mindenhol máshol az elővárosi vonatokat a régiók, megyék vagy városi szövetségek rendelik meg, és így közvetlen minőségi és megrendelői kontroll alatt tartják a szolgáltatásokat. Mivel Magyarországon régiók nem léteznek, megyék is csak papíron, mindent a minisztérium irányít.

Egész Európában rájöttek, hogyha a régiók megrendelőként, versenyhelyzetet teremtve megversenyeztetik az állami vasutat és a magánszereplőket, akkor hirtelen olcsóbb lesz, és magasabb színvonalú a szolgáltatás.

Olyan régiókban Franciaországban, ahol megversenyeztették a vasúti közlekedést, és megnyerte a francia államvasút, ott is 20 százalékkal olcsóbban, többlet szolgálatásokat kínálva nyerték el ahhoz képest, mint amikor monopóliumként működtek.

– hozott egy példát Vitézy Dávid.

Közlekedési államtitkárként ezt a munkát kezdték el, egy országos közlekedésszervező létrehozásával, de Lázár János ezt a munkát is leállította. Ehelyett jött a vármegyebérlet:

nyíltan be is vallja a közlekedési miniszter, hogy nem abban érdekeltek, hogy egyre minőségibb szolgáltatással egyre több embert megnyerjenek a vonatozáshoz. (…) A vármegyebérlet ideológiája az volt, hogy a szolgáltatás nem jó, nem is tudjuk fejleszteni, adjuk inkább olcsón.

– emelt ki a vasút jelenlegi problémáját Vitézy Dávid.

A fő probléma, hogy hiába lesz több pénz, nem lesz jobb a szolgáltatás automatikusan. Ahogy a BKV is mindig forráshiányos volt, és rosszul működött a 2010 előtti időkben, úgy az állami vasút sem lesz hatékonyabb, ha nincs minőségi elvárás.

Ha a vezetők fizetése és bónusza, a vállalat árbevétele attól függ, hogy pontosak, tiszták-e a járművek, működik a klíma, szinte azonnal látványos változásokat lehet elérni. Amikor 2010-ben létrejött a BKK, a szintén fővárosi BKV-t szigorú elvárások alapján kezdte fizetni – és mindenféle beruházás nélkül, a régi járművekkel is nagyot nőtt a minőség.

Amint kötbéreztük a járatkimaradásokat, a régi Ikarusok meghibásodási mutatója 5 százalékról lement 0,5 százalékra.

– hozott egy szemléletes példát Vitézy Dávid.

A MÁV-Startnál is szükség lenne a megrendelői szerepre, de ma már ez önmagában kevés. A kohószökevény járműveket nem lesz lehetőség mind lecserélni gyártói kapacitási és forrás oldali adottságok miatt sem, ezért elkerülhetetlen, hogy külső szolgáltatók is bevonásra kerüljenek.

A vasúti járműipar túlterhelt Európában. Az osztrák állami ÖBB most rendelt 540 motorvonatot a Siemenstől, előtte egy héttel 370 hálókocsit a Trenitalia Olaszországból a Škodától. Sorra rendelik a vonatokat Európában, (..) most egy új vasúti járműre 3-5 évet kell várni.

– mondta el Vitézy Dávid.

Így ha írnának ki tendert több száz vasúti jármű beszerzésére, akkor is hosszú éveket kellene várni, hogy a MÁV-Startnak legyen ilyen. Ahogy az idei és a tavalyi nyár megmutatta, addig nem fogja kibírni a magyar államvasút flottája. Már ma sem tudnak megfelelő mennyiségű vonatot kiállítani, és a helyzet csak romlani fog.

A magyar járműgyártás kapcsán Vitézy Dávid elmondta, hogy új jármű csak nemzetközi kooperációban készülhet az egyre komplexebb és egyre inkább globalizálódó vasúti járműipart ismerve. A Dunakeszi Járműjavítónak ilyen nemzetközi együttműködésben való gyártásban vagy – már csak korábbi tapasztalatai alapján – is önállóan a felújításban lehet inkább szerepe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénzNegatív spirálban a magyar gazdaság: a lakosságnak, a cégeknek és az államnak is fogyóban a pénze. Mik ennek a jelei és miért újszerű ez a helyzet? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában a nemzeti konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés?Ha átlátható és jól szabályozott demokratikus innovációkkal próbálkoznak a politikusok, mélyülhet a demokrácia - mondta Oross Dániel, a téma kutatója a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

The post Tízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése óta first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 episod

iconKongsi
 
Manage episode 376491504 series 2530805
Kandungan disediakan oleh G7. Semua kandungan podcast termasuk episod, grafik dan perihalan podcast dimuat naik dan disediakan terus oleh G7 atau rakan kongsi platform podcast mereka. Jika anda percaya seseorang menggunakan karya berhak cipta anda tanpa kebenaran anda, anda boleh mengikuti proses yang digariskan di sini https://ms.player.fm/legal.

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amiót Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését. A szakemberek tömegesen hagyják el a területet, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt.

Az 1-es vonal Biatorbágy-Tata szakaszán korlátozni kellett a sebességet – felmerült, hogy miért nincs forrás a javítására?

Ahol nincsen 32 milliárd, ott tegyék le a lantot – azt hiszem ezt mondta a közlekedési miniszter. Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani.

– emelt ki egyet a sok nehezen érthető ellentmondás közül Vitézy Dávid korábbi BKK vezérigazgató, egykori közlekedési államtitkár.

https://g7.hu/uploads/2023/09/09_09_vitezy.mp3

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Nem lesz pénz vasútra

A kormányzat nem egy átmeneti állapotnak éli meg, hogy az uniós források elapadtak, hiszen a vasútfejlesztési teljes intézményrendszert leépítette.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), miközben a szakemberek többsége elhagyta a céget. Ugyanígy megszüntetésre került a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. (BFK), ahol az összes budapesti agglomerációs vasúti projektet előkészítették.

Miközben egész Európában a vasútfejlesztések egyre nőnek, a gazdasági növekedést és a klímaválságot is szeretnék ilyen projektekkel megoldani – ehhez pedig a magyar szakembereket is átveszik.

Magyarországon ezzel szemben a kormányzat a 35 éves koncessziós szerződés keretében a Mészáros Lőrinc-Szíjj László tulajdonában lévő tarsaságon keresztül a következő évtizedekben is ezermilliárdokat kíván autópályaépítésre költeni.

Vitézy Dávid szerint sikertörténet, hogy Magyarországon sikerült a gyorsforgalmi úthálózatot kiépíteni, de ennek továbbfejlesztése, különösen az M1-es és M7-es autópályák 2×3 sávosra bővítése már nem jó elképzelések – ennek alternatívája lehetne a vasút fejlesztése, különösen a tehergépjárművek sínekre terelése.

Lehetne több pénz vasútra

Nagy visszhangot kapott az autópályadíjak emelése – leginkább az M0-s fizetőssé tétele kapcsán a személyautóknak. Pedig ennek marginális bevételi hatása van, az éves várhatóan 150 milliárd forintos többlet alapvetően a tehergépjárművektől érkezik.

Ez a külső költség díjnak a megjelenése. A közúti tehergépjárműveknek nem csak a közutak fenntartását kell megfizetnie, (…) hanem az átalkuk okozott környezeti károkat is meg kell fizetni. (…) Ezt a pénzt azonban nem arra kellene fordítani, hogy még több autópályát építsünk.

– emelte ki Vitézy Dávid.

Rengeteg elmaradt fejlesztés van a vasúton, az infrastruktúra fejlesztésére pedig akár az autópályadíjak is forrást teremhetnének.

Hiányzó megrendelő

Magyarország egyedülálló Európában: nincs még egy ország, ahol csakis a központi kormányzat egyetlen állami cégtől rendelné meg a vasúti személyszállítást – ezt azzal lehet árnyalni, hogy a MÁV-Start mellett a Nyugat-Dunántúlon a GYSEV szolgáltat. Sőt, nem csak a vasút, de a busz is már a MÁV-Csoport része.

Mindenhol máshol az elővárosi vonatokat a régiók, megyék vagy városi szövetségek rendelik meg, és így közvetlen minőségi és megrendelői kontroll alatt tartják a szolgáltatásokat. Mivel Magyarországon régiók nem léteznek, megyék is csak papíron, mindent a minisztérium irányít.

Egész Európában rájöttek, hogyha a régiók megrendelőként, versenyhelyzetet teremtve megversenyeztetik az állami vasutat és a magánszereplőket, akkor hirtelen olcsóbb lesz, és magasabb színvonalú a szolgáltatás.

Olyan régiókban Franciaországban, ahol megversenyeztették a vasúti közlekedést, és megnyerte a francia államvasút, ott is 20 százalékkal olcsóbban, többlet szolgálatásokat kínálva nyerték el ahhoz képest, mint amikor monopóliumként működtek.

– hozott egy példát Vitézy Dávid.

Közlekedési államtitkárként ezt a munkát kezdték el, egy országos közlekedésszervező létrehozásával, de Lázár János ezt a munkát is leállította. Ehelyett jött a vármegyebérlet:

nyíltan be is vallja a közlekedési miniszter, hogy nem abban érdekeltek, hogy egyre minőségibb szolgáltatással egyre több embert megnyerjenek a vonatozáshoz. (…) A vármegyebérlet ideológiája az volt, hogy a szolgáltatás nem jó, nem is tudjuk fejleszteni, adjuk inkább olcsón.

– emelt ki a vasút jelenlegi problémáját Vitézy Dávid.

A fő probléma, hogy hiába lesz több pénz, nem lesz jobb a szolgáltatás automatikusan. Ahogy a BKV is mindig forráshiányos volt, és rosszul működött a 2010 előtti időkben, úgy az állami vasút sem lesz hatékonyabb, ha nincs minőségi elvárás.

Ha a vezetők fizetése és bónusza, a vállalat árbevétele attól függ, hogy pontosak, tiszták-e a járművek, működik a klíma, szinte azonnal látványos változásokat lehet elérni. Amikor 2010-ben létrejött a BKK, a szintén fővárosi BKV-t szigorú elvárások alapján kezdte fizetni – és mindenféle beruházás nélkül, a régi járművekkel is nagyot nőtt a minőség.

Amint kötbéreztük a járatkimaradásokat, a régi Ikarusok meghibásodási mutatója 5 százalékról lement 0,5 százalékra.

– hozott egy szemléletes példát Vitézy Dávid.

A MÁV-Startnál is szükség lenne a megrendelői szerepre, de ma már ez önmagában kevés. A kohószökevény járműveket nem lesz lehetőség mind lecserélni gyártói kapacitási és forrás oldali adottságok miatt sem, ezért elkerülhetetlen, hogy külső szolgáltatók is bevonásra kerüljenek.

A vasúti járműipar túlterhelt Európában. Az osztrák állami ÖBB most rendelt 540 motorvonatot a Siemenstől, előtte egy héttel 370 hálókocsit a Trenitalia Olaszországból a Škodától. Sorra rendelik a vonatokat Európában, (..) most egy új vasúti járműre 3-5 évet kell várni.

– mondta el Vitézy Dávid.

Így ha írnának ki tendert több száz vasúti jármű beszerzésére, akkor is hosszú éveket kellene várni, hogy a MÁV-Startnak legyen ilyen. Ahogy az idei és a tavalyi nyár megmutatta, addig nem fogja kibírni a magyar államvasút flottája. Már ma sem tudnak megfelelő mennyiségű vonatot kiállítani, és a helyzet csak romlani fog.

A magyar járműgyártás kapcsán Vitézy Dávid elmondta, hogy új jármű csak nemzetközi kooperációban készülhet az egyre komplexebb és egyre inkább globalizálódó vasúti járműipart ismerve. A Dunakeszi Járműjavítónak ilyen nemzetközi együttműködésben való gyártásban vagy – már csak korábbi tapasztalatai alapján – is önállóan a felújításban lehet inkább szerepe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénzNegatív spirálban a magyar gazdaság: a lakosságnak, a cégeknek és az államnak is fogyóban a pénze. Mik ennek a jelei és miért újszerű ez a helyzet? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lakosok vagy a politikusok érdekét szolgálja valójában a nemzeti konzultáció és a Budapesti Lakógyűlés?Ha átlátható és jól szabályozott demokratikus innovációkkal próbálkoznak a politikusok, mélyülhet a demokrácia - mondta Oross Dániel, a téma kutatója a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.

The post Tízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése óta first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

300 episod

Semua episod

×
 
Loading …

Selamat datang ke Player FM

Player FM mengimbas laman-laman web bagi podcast berkualiti tinggi untuk anda nikmati sekarang. Ia merupakan aplikasi podcast terbaik dan berfungsi untuk Android, iPhone, dan web. Daftar untuk melaraskan langganan merentasi peranti.

 

Panduan Rujukan Pantas

Podcast Teratas